A Stopis maci története

1897-ben egy kis sussexi faluban, Arundel mellett, le volt bontva egy ház. A sok nem kívánatos kacatok és darabok közé volt dobva egy szemétkupacra egy kis barna játék mackó. Ott maradt sok hétig körülvéve konzervekkel, egy öreg matraccal, dobozokkal és más szeméttel.
Hideg tél volt, a folyók, tavak befagytak, és az emberek otthon maradtak a melegben. A maci beakadt a matracba és nem tudott mozogni. Elkezdett nagyon fázni.
A hideg csak egyre nőtt, és a játékmaci bundáját szürkére, a kicsi barna orrát kékre változtatta. Nagyon szomorú volt. Senki nem volt, aki szerette volna.
Egyedül volt a világban, nem volt egyetlen barátja sem, akire számíthatott volna.
Egy napon, amikor az idő enyhébbre fordult, egy kislány játszott a szeméthalom mellett és észrevette őt. Kihúzta és leporolta a macit.
A maci hirtelen úgy érezte, hogy szeretik. A szürke bundája és a kék orra páratlanná tette, és soha nem változott vissza barnává.
A kislány hazavitte a játék mackót, az édesanyja megfoltozta ott, ahol lejött a szövet. A kis macinak sok javításra volt szüksége a bundáján, mert az összes öltés szétfeslett. A kislány elnevezte Tatty Teddy-nek, vagyis Topis macinak.
Sok-sok évvel később Tatty Teddy jelképpé vált: a szeretet és a barátság jelképévé. Az egész világon fiatalok és öregek, fiúk és lányok a bűbája alá kerültek. A segítőkész emberek életében Tatty Teddy fontos szimbólum.